The founders

Deed of Foundation for the Mishnah Society from 1927

Deed of Foundation for the Mishnah Society from 1927

In May 1927, twenty-eight Jews set up a Mishnah Society in the Teleki Square kloyz and they obligated themselves to study Mishnah there every evening.

We are constantly looking for relatives and descendants of these fine men.

We managed to get in contact with Yechiel Hahn in 2010. He is the grandson of two of the shul founders: R. Gershon ben R. Yechiel Ariye Hahn (#5 on the list) and R. Zvi ben Yehuda HaKohen Frost (#8 on the list). He wrote his us his memories in four letters:
Memories about the Teleki tér shul (1),
Memories about the Teleki tér shul (2),
Memories about the Teleki tér shul (3) and
Memories about the Teleki tér shul (4)

Here we have the list of them transcribed from the Jiddish language document (there are two #14 on the original list) :

1 R. Yisrael ben R. Zerach Schuchner
2 R. Elezar ben R. Yaakov Schechter
3 R. Yisrael Yizchak ben R. David Ariye Friedman
4 R. Shalom ben R. Menachem Gershon Nagler
5 R. Gershon ben R. Yechiel Ariye Hahn
6 R. Zisa ben R. Yisrael Moshe Schalowitz
7 R. Meshulam Zisa ben R. Avraham Yehoshua Heschel Zilberman
8 R. Zvi ben Yehuda HaKohen Frost
9 R. Zvi ben R. Ahron Daniel Pilot
10 R. Menachem ben R. Natan Halevi Blum
11 R. Avraham Yitzchak ben R. b”b Halevi Koffer
12 R. Zeev ben R. David Glick
13 H”b Menachem ben R. Shalom Nagler
14 R. Avraham ben R. Yirmiyahu Kerber

14 R. Meir Shalom ben R. Yaakov Friedman
15 R. Yissachar ben R. Avraham Hoffer
16 R. Zvi Yosef ben Yissachar Hoffer
17 R. Moshe be R. Nachman HaKohen Kahana
18 R. Asher Zelig ben R. Zvi Halevi Schachner
19 R. Ahron ben Pinchas David HaKohen Kohn
20 R. Baruch ben R. Yechiel Ariye Hahn
21 R. Yechezkel Yosef ben R. Avraham Fisch
22 R. Yehuda Leb ben R. Natan Schrift
23 R. Yehuda Zeev ben R. Shlomo Zalman Mansberg
24 R. Chaim ben R. Yozif Mitzner
25 R. Shlomo Zalman ben R. Yehoshua Berner
26 R. Yaakov Asher Zelig ben Efrayim Zwiebel
27 R. Moshe ben R. Zeev Meisler

Helló,Hamarosan küldöm az alapító okirat fordítását, az utsó sort kell még lefordítania Michaelnek, ami
a meglevő  fényképeken nem látszik.
Nagyon rendben van a szöveg elsőre, szép, korrekt, és kedves.
Kicsit még rágnánk stratégiailag, hogy tényleg ezek-e
azok a dolgok, amikről beszélni kell, mert attól, hogy nekünk ez tölti ki a mindennapjainkat,
attól még nem feltétlenül ezek a legfontosabb dolgok. Ha tudjuk, hogy jössz, talán kicsit
átgondoljuk a mondanivalónkat.Nagyon hálásak vagyunk a megjelenési lehetőségért.
Természetesen ez a Te cikked, nem kívánom átírni, vagy beleírni
de kikívánkozik pár személyes megjegyzés, amit aztán figyelembe veszel, vagy nem.Tehát a megjegyzéseim:
-nagyobb hangsúlyt fektetnék a közösségre, méghozzá annak sokszínűségére, befogadó
jellegére. Pár éve még tényleg mi rólunk, párunkról szólt ez a dolog, de mára tényleg a közösség
az, aki viszi a dolgot a hátán. Minden korosztály képviseltetve
van, és szerencsére vannak olyanok, akik
ide jártak gyerekkorukban is már. Nagy segítséget nyújt a nőegylet, és gyakorlatilag külső nyúlványként
működik a Budapest Beyond is, hiszen ők viszik a hírünk, gyűjtenek nekünk adományt,
ők találnak embereket, ők gyűjtenek történeteket nekünk.
-A “romos helység felújítása” helyett inkább valami olyat írnék, hogy “közösségi tér kialakítása
az évtizedek óta nem használt szörnyen romos női szakaszból”. Hiszen aki nem járt itt, azt gondolja, hogy magát
a templomot újítottuk fel, eljön, és csodálkozik, hogy mi van ezen felújítva? A Gut Shabes-es cikkben
is ez szerepelt anno, hogy felújítottuk, és lett is belőle kellemetlenségünk.
-Mivel az ortodoxiától félünk így a “Ma testvére, Gábor az elnök, ” mondatot finomítanám,
az alapítványnak vagyok elnöke, amit a helyi közösség hívott életre, mint
végrehajtó szervét. Az ortodoxia nem nevezett ki senkit, nem szeretnénk itt semmilyen hivatalos
színben tetszelegni, nehogy még a nyakunkra küldjenek valakit.
-Sholom Hurvitzról a mezei olvasó nem tudja, hogy nem a templomi rabbisága a fontos, hanem, hogy ő a jesiva
vezetője, tehát ő megteheti, hogy olyan közösségbe jár, amilyenbe szeretne. Valamint, az fontos vallási
szempontból, hogy nem csak a közösséghez alkalmazkodott, hanem a helyi szokásokhoz, az chabadétól
(habár kis dolgokban, de mégis) eltérő imarendhez. Azokhoz a szokásokhoz, amik
sehol máshol nincsenek már meg ebben az országban.Talán máshol sem…
-Megemlíteném, hogy amíg nagyon sokáig csak szombat reggeli imádkozás volt a telekin, mára
minden fontosabb ünnepet megülünk nagy sikerrel, fiatalok, idősek, gyerekek, nagyszülők jönnek
purimra, hanukára, szomchász tórára, stb. amely eseményekről blogot vezetünk, fotókkal, leírással.

Engedd meg, hogy pár ténybeli tévedést javítsak:
-a “női egyesület” magát “Teleki Téri Nőegylet”-nek hívja
-Raj Tamás 71 és 85 között volt a telekin, tehát nem csak a hetvenes években
-Rajt megválasztották, nem kinevezték (Ő és Maja így mondta/ja) a nagyfuviba
-somlói kivételesen volt, nincsen rendszeresen.Tehát vmi ilyesmi
“Ez alkalommal Mayer Gábor még somlói galuskát is készített szójatejszínnel”
vagyakármi.

3db fő célunk volna alapvetően egy ilyen megjelenéssel:
a) emberek verbuválása, akik jönnek tizediknek, hiszen csakugyan, a
jelszavunk “egy tizedik mindig jókor jön”
b) felvenni a kapcsolatot azokkal, akiknek a családja ide kötődik
c) adományozókhoz eljutni, akik a tóra felújításban részt tudnának venni.
Ti. ez jelenleg a legfontosabb projektünk. A felújítás megy szépen lassan,
összedobjuk, vagy valami, de azt a tételt nem tudjuk máshonnan finanszírozni.
Kóser tórák nélkül nem tudunk működni, lehúzhatjuk a rolót, ha valamelyik
kikészül, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet. Laza varrások, lepattogó
festék…
Pont ezen a hétvégén lettek véglegesítve a betű/szó/szakasz árak, tehát most
minden csatornán olyanokat keresünk, akik megvennének betűket, szavakat,
egész heti szakaszokat a felújítandó tekercsekből. Kb. 1.5 Millió forintot kell
összegründolnunk, jól jön minden híradása ennek.
{d) meglevő tagok, pl. nőegyleteseink érezhessék, hogy az ő munkájuk, az ő
saját “gyerekük”, büszkeségük az, amiről a papír a kezükben szól.}

Itt van a névsora az alapítóknak, nagyon jó lenne, hogyha le lehetne közölni, hiszen egyik nagy
feladatunk pont a régiek családjával való kapcsolat újra felvétele.

R. Yisrael ben R. Zerach Schuchner
R. Elezar ben R. Yaakov Schechter
R. Yisrael Yizchak ben R. David Ariye Friedman
R. Shalom ben R. Menachem Gershon Nagler
R. Gershon ben R. Yechiel Ariye Hahn
R. Zisa ben R. Yisrael Moshe Schalowitz
R. Meshulam Zisa ben R. Avraham Yehoshua Heschel Zilberman
R. Zvi ben Yehuda HaKohen Frost
R. Zvi ben R. Ahron Daniel Pilot
R. Menachem ben R. Natan Halevi Blum
R. Avraham Yitzchak ben R. b”b Halevi Koffer
R. Zeev ben R. David Glick
H”b Menachem ben R. Shalom Nagler
R. Avraham ben R. Yirmiyahu Kerber

R. Meir Shalom ben R. Yaakov Friedman
R. Yissachar ben R. Avraham Hoffer
R. Zvi Yosef ben Yissachar Hoffer
R. Moshe be R. Nachman HaKohen Kahana
R. Asher Zelig ben R. Zvi Halevi Schachner
R. Ahron ben Pinchas David HaKohen Kohn
R. Baruch ben R. Yechiel Ariye Hahn
R. Yechezkel Yosef ben R. Avraham Fisch
R. Yehuda Leb ben R. Natan Schrift
R. Yehuda Zeev ben R. Shlomo Zalman Mansberg
R. Chaim ben R. Yozif Mitzner
R. Shlomo Zalman ben R. Yehoshua Berner
R. Yaakov Asher Zelig ben Efrayim Zwiebel
R. Moshe ben R. Zeev Meisler

Mint láthatod, 28-ból 1 db van,
aki maga nem rabbi, de rabbi fia, valamint 2, akinek apja nem volt az, de maga az. Mindenki
más, azaz 25 fő rabbi fia rabbi. Ez a “köztük rabbi fia rabbik ” szakaszra vonatkozik.
A fent említett 2-ből akinek apja nem rabbi az egyik az a R. Zvi ben Yehuda HaKohen Frost
akinek unokája, Yechiel Hahn írta a
http://telekiter.com/tortenelem/tortenetek/emlekek-a-teleki-teri-templommal-kapcsolatban-1 és
http://telekiter.com/tortenelem/tortenetek/emlekek-a-teleki-teri-templommal-kapcsolatban-2
történeteket, és ma felrakom a 3. részt is, mert folytatódik a történet.
Egy másik úr az, akit a várban levő zsinagógával kapcsolatban említettünk, akitől a szombati
vízbojler van, ő Bennun Yosi őneki 44-ben volt a bar micvája a templomban, az ő történeteit
még nem tudtuk leírni, még nem adta be a derekát. Ő volt, aki emlékezett a listán
2. ként szereplő Schechter tollkereskedőre (akinek a tollboltjára a Népszínház u. végében máig
tollbolt van kiírva, és 1-2 hónapja van benne 100 forintos bolt, eddig tartotta magát)
és ő volt, aki idei hanuka előtti magyarországi látogatása előtt, -amikor is kaptuk tőle a vízmelegítőt – felkereste
az öreg Schechter öreg unokáját Izraelben. Elvitte neki a weboldalt nyomtatva, -hiszen az öregnek
még TV-je sincsen- és kérte, hogy ő is írja meg emlékeit. Talán lesz belőle valami,

Egyelőre ennyi hozzáfűzni való volt, kicsit hosszúra sikerült, elnézést kérek érte.
Nem hiszem, hogy ezen felül sok mindent hozzászólnánk, de kérlek 1-2 napot még
had rágódjunk rajt!

Ha bármi észrevételed, véleményed, kérdésed van, állunk rendelkezésedre!

Nagyon szépen köszönjük!

Gabor

2010/12/12 András Mayer <mayerandras@gmail.com>

———- Forwarded message ———-
From: “gabor szanto” <szanto_t@yahoo.com>
Date: Dec 12, 2010 12:49 PM
Subject: Re: Teleki bejutas
To: “András Mayer” <mayerandras@gmail.com>

Szia András,
megírtam, amit tudtam. Nézzétek át, legyetek szívesek, pontosan idéztem-e a dolgokat.
Az 1942-es dátumot ellenőrizd, kérlek, s ha tudtok közelebbit, miért nem akarták engedni, hogy rabbi legyen, azt is.
Továbbítsd az írást Gábornak is, ő is lássa.
Köszi, üdv
G.

Ha van egy-két érdekes történet az ötvenes évektől nyolcvanas évekig terjedő időszakból, esetleg azt kéne valakinek leírni röviden, azt még odatehetnénk keretesben.— On Tue, 12/7/10, András Mayer <mayerandras@gmail.com> wrote:

From: András Mayer <mayerandras@gmail.com>
Subject: Teleki bejutas
To: “gabor szanto” <szanto_t@yahoo.com>
Date: Tuesday, December 7, 2010, 12:07 PM
>
> Itt az ajtó. Az udvar jobb hatsó sarka. Kicsit nehezen jár, csak erősen.
> Kapukod: 5-kulcs-75…

Comments Closed